A hangverseny műsora a legnagyobb magyar klasszikusok muzsikájának keresztmetszetén át jut el a folklórmotívumok zenei felhasználását messze túlhaladó Bartók-műig, s mutatja meg a magyar zene természetét. A koncertprogram első felében ritkán hallható darabok csendülnek fel. A hangszínező fantáziát, gazdag dallamvilágot, a pátoszt, a forró lírai hangvételt, valamint a konvenciókhoz való kötődés és a kísérletező kedv kontrasztját szokás méltatni Goldmark Károly zenéjében. A drámai zene magyar mestere a Sába királynője sikere után, élete alkonyán második legnépszerűbb művét alkotta meg az opera műfajában a Téli rege című, Shakespeare-darab nyomán írott kompozíciójával.

A Csongor és Tündéhez Weiner Leó 1913-ban írt kísérőzenét, majd ebből egy hattételes zenekari szvitet állított össze. A kompozíció Vörösmarty Mihály drámai költeményének mondanivalóját, a szereplők jellemábrázolását foglalja össze.

A koncertprogram második fele – mondhatni – vallomásos jellegű. A Ruralia hungaricát Dohnányi legtöbbet játszott művei között tartjuk számon. A magyaros hangú kompozíció háromféle változatban készült: szólózongorára, zenekarra, valamint hegedűre és zongorára. A zenekari változatot 1924-ben mutatták be Budapesten a Filharmonikusok, a zeneszerző vezényletével. Ebben a kompozícióban a zeneszerző mélységes hazaszeretetének hangjait fogalmazza meg. A koncerten az öttételes zenekari változat hangzik el a Kodály Filharmonikusok előadásában.

Bartók legszemélyesebb hitvallásának nevezte Szabolcsi Bence a Cantata profanát, amelyben a zeneszerző a magyar horizontnál jóval tágabbra tekint. Az egy tenorra, baritonra és zenekarra (vagy zongorára) írt kórusmű a szerző eredeti terve szerint egy trilógia első része lett volna, amely a Kárpát-medence népeinek folklór- és álomvilágára épül.

A mű Debrecenben már régen hangzott el, így a cívisváros közönségének igazán unikális élményt ígér a magyar program.

Közreműködik:

Molnár András – tenor, Bátki Fazekas Zoltán – bariton

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Szabó-Sipos Máté